Azt csiripelem:


Ártatlanok

2011. október 28. - flo.hu - Hírek comments1 hozzászóláscomments

a szégyent sajnos nem csak a tettes érzi, hanem az áldozat is, sokszor sokkal inkább, mint maga az elkövető. akármi is történt, nem a te hibád volt, és most sem az. te ártatlan vagy. itt az ideje, hogy visszaadd a szégyent annak, akinek szól, te pedig légy szabad és boldog.

- üzenem mindenkinek, akit gyermekként bántalmaztak. akár szavakkal, akár vertek, akár szexuálisan éltek vissza tehetetlenségeddel.
.

persze ezt mondani könnyű. sajnos a szégyen oly mélyre kúszott be, hogy a tudása önnön ártatlanságunknak édeskevés. ha a testedet akaratod ellenére érintették, vagy kéretlenül mutogatták neked a sajátjukat, valószínűleg mocskosnak érzed magad, és azt hiszed, bizonyára te provokáltad ki a helyzetet. sok idő és megfelelő közeg kell ahhoz, hogy az írmagja is eltűnjön a szégyennek.

ilyet hozunk létre Bettivel. mindketten sokat szenvedtünk, és sok embert kísérünk a szenvedéseiben. tudjuk, mit jelent félni, fájni és szégyenkezni. de azt is tudjuk, hogyan lehet ennek véget vetni, hogyan lehet egyre inkább elmerülni egy másik ember tekintetében, megnyugodni a tenyere melegségétől, és olyan emberre találni, akiben végre tényleg lehet bízni.

abban tudunk segíteni, hogy az elveszett bizalmad visszanyerd, és olyannak add, aki méltó rá.

várunk.

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz Flo csoportjához a Facebook-on.

Megosztás


1 hozzászólás

  1. Rosa mondja:

    persze ezt mondani könnyű. sajnos a szégyen oly mélyre kúszott be, hogy a tudása önnön ártatlanságunknak édeskevés. ha a testedet akaratod ellenére érintették, vagy kéretlenül mutogatták neked a sajátjukat, valószínűleg mocskosnak érzed magad, és azt hiszed, bizonyára te provokáltad ki a helyzetet. sok idő és megfelelő közeg kell ahhoz, hogy az írmagja is eltűnjön a szégyennek.
    +1

Ehhez te is szólj hozzá!

Figyelem: A trágár tartalmú, témához nem kapcsolódó vagy reklám jellegű üzeneteket azonnal töröljük. Kérjük csak egyszer nyomd meg az elküldés gombot.

« A szégyenek hálójában   |   Az arany pöttyök »